Tisztelt Partnereink!

Önök is sokszor használnak kismegszakítót akár privát akár üzleti feladatok kapcsán?

Olvassák rövid összefoglalónkat a témában, hátha kiegészíthettük az ezzel kapcsolatos ismereteiket!

Milyen eszköz is a kismegszakító? A kismegszakító, angolul Miniature Circuit Breaker (MCB) olyan elektromos áramköri eszköz, amely a védi a vezetékeket a rövidzárlat és a túlterhelés ellen. Ez a praktikus megoldás, kis mérete és egyszerű kezelhetősége miatt szinte teljesen kiszorították az olvadóbiztosítókat a háztartások és épületek vezetékvédelmének területéről.

Milyen célt szolgál? A túlterhelés elleni védelmet a készülékházban elhelyezett bimetál valósítja meg, úgy, hogy a belső vezetőn keresztülfolyó névleges áram növekedése melegedést okoz a bimetálon, mely bizonyos idő után bontja az érintkezőket.

Mi történik rövidzárlat esetén? A rövidzárlat védelemről az elektromágneses tekercs gondoskodik. Rövidzárlat során az áram hirtelen és nagymértékben emelkedik, ez a tekercsben mágneses mezőt hoz létre. Ennek hatására a tekercs aktiválja a kapcsolómechanizmust, valamint egy gyorskioldón keresztül bontja az érintkezőket.

Mindkét kioldási esetben ív keletkezik az érintkezők között, mely tovább nehezíti az érintkezők szétválasztását, valamint magas hőtermeléssel jár. Ezen káros hatások kiküszöbölése az ívoltó kamrában történik, ahol a lemezek között több kisebb ívre oszlik, melyek energiája már nem elegendő a fennmaradáshoz, ezért kialszanak.

Hogyan csoportosíthatjuk a kismegszakítókat?

Típus tekintetében többféle csoportosítás lehetséges. Megkülönböztetjük kioldási karakterisztika, névleges áram, pólusszám, névleges feszültség, névleges megszakítási képesség alapján.

Karakterisztika alapján csoportosítva:

  • B kioldási karakterisztika: A késleltetés nélküli elektromágneses gyorskioldás 3-5 másodpercre van beállítva (megszólalás 30-50A között). Jellemzően OHM-os fogyasztók, például elektromos tűzhelyek és elektromos fűtőtestek túláram-védelmére használható.
  • C kioldási karakterisztika: A gyorskioldás a névleges áramérték 5-10-szerese (megszólalás 50-100A között). Érdemes induktív terhelésekhez, például mosógépekhez, mosogatógépekhez, hűtőszekrényekhez használni.
  • D kioldási karakterisztika: A gyorskioldás a névleges áramérték 10-20-szorosára van beállítva (megszólalás 100-200A között). Leginkább ipari épületekben fordul elő, és a fogyasztócsoportok vezetékeinek védelmére használják.

A kismegszakítón feltüntetett névleges áram határozza meg a terhelhetőséget, melyet a tervezéskor a hálózaton található eszközök és azok teljesítménye befolyásol.

Pólusszám alapján csoportosítva (legfőképp az elosztóban foglalt helyet befolyásolja 1 DIN=18mm):

  • Egypólusú kismegszakító, 1P
    • A leginkább használt védelmi eszköz és a legnagyobb számban beépített kismegszakító típus. Csak 1 fázist lehet bekötni és 1 modul (1 DIN) széles.
  • Kétpólusú kismegszakító, 2P és 1P+N
    • Ezek a kismegszakítók már 2 modulnyi helyet foglalnak el. A kétpólusú (2P) kismegszakítóba két fázist lehet bekötni és mind a két pólusa túláramvédett. Az 1P+N kismegszakító szintén két modul helyet foglal (2 DIN) de ennek csak az egyik pólusa védett az N (nulla) csak kapcsolt.
  • Hárompólusú kismegszakító, 3P
    • Ez hasonlóan a kétpólusú kismegszakítóhoz csak itt mind a három pólus védett és 3 DIN egységet foglal. Háromfázisú eszközök védelmére használható, ha az egyik fázis túláramot kap mind a három pólus megszakít.
  • Négypólusú kismegszakító, 4P és 3P+N
    • Itt is elérhető a mind a 4 védett pólusú kivitel és a 3 pólusú + N (nem védett) kivitel. négy modul helyet foglal (4 DIN)

Köszönjük, hogy velünk tartottak! Olvassák legközelebb is híreinket!

Üdvözlettel a SZTÉK! (Szakmai Tudástár és Kisokos rovat)