Tisztelt Követőink!

Újabb szakmai rovatunk következik, azaz a Sentimento SZTÉK rovatát olvashatják, mely az Áram-védőkapcsoló (RCD) tudnivalóit foglalja össze.

Mi is az az Áram-védőkapcsoló?

Az áram-védőkapcsoló, angolul Residual-current device (RCD) olyan elektromos kapcsolókészülék, amely lekapcsolja a mögötte lévő hálózatot, amennyiben szivárgó áramot észlel.

Milyen megnevezésekkel találkozhatunk még?

A köznyelvben ismert még az alábbi néven: ÉV-relé, FI relé, életvédelmi elé, érintésvédelmi relé, ÁVK.

Érdekesség, hogy a FI relé elnevezésből a FI nem a görög abc egyik betűjét jelenti, hanem a német nyelvből megmaradt hibaáram relé rövidítése azaz Fehler, mint németül hiba és I, mint az SI mértékegységben az áram jele.

Mi történhet szivárgás esetén?

Szivárgó áram akkor fordulhat elő, ha egy vezető vagy egy fogyasztó földzárlatos lesz, illetve, ha valaki véletlenül megérinti a hálózat feszültség alatt álló részeit miközben ő földpotenciálon van (érintkezik a földdel vagy földeléssel).

Ebben az esetben, a készülék megszólalási idejére áramütés éri az embert, de a rövid behatási idő miatt ez nagy valószínűséggel nem okoz maradandó károsodást.

Ezért a megszólalási idő az RCD működésének egyik legfontosabb paramétere.

Feszültség alá helyezett, hibamentes áramkör esetében a fázisvezetőn vagy vezetőkön folyó áram, vagy áramok algebrai összegének meg kell egyeznie a nullavezetőn visszafolyó áram mennyiségével. A háromfázisú rendszerek egyenlőtlen terhelése mellett is az üzemi vezetőkben folyó áram algebrai összege nullával egyenlő.

Ha az áramegyensúly megbomlik, azaz kevesebb áram folyik a nullavezetőn mint amennyi a fázisvezetőn folyt, akkor az RCD megszakítja a táplálást.

Szükséges a védővezető?

Fontos kiemelni, hogy működési elvéből következően ott alkalmazható, ahol a nullától elkülönülő védővezető van.

És értelemszerűen – sajnos – nem fog védeni a közvetlen fázis-nulla vezető érintése miatti áramütéskor, ha egyidejűleg nem lép fel a föld felé sönt áram.

Az RCD nem túláramvédelmi eszköz, a rajta feltüntetett 25A/30mA első tagja a névleges áramot jelöli, amelyet tartósan vezetni képes, a második tag pedig a névleges hibaáram.

Milyen típusokat különíthetünk el?

Típus tekintetében többféle csoportosítás lehetséges. Megkülönböztetjük névleges hibaáram, névleges áram, pólusszám, névleges feszültség, felhasználási típus alapján.

• Névleges hibaáram alapján:
  Leggyakrabban 30mA érzékenységű eszköz beépítése javasolt lakóépületekbe, valamint minden olyan helyre, ahol nem ipari tevékenység folyik. Speciális célokra gyártanak még 10, 100, 300 és 500mA érzékenységű áram-védőkapcsolókat pl. ipari létesítményekhez.
• Pólusszám alapján:
  Pólusszám tekintetében beszélhetünk 2 vagy 4 pólusú kivitelről, melyekből az első egyfázisú rendszerekhez, a második pedig háromfázisú rendszerekhez használható.
  Fizikailag is érzékelhető különbség az eszközök szélessége, mely az elosztóban elfoglalt modulszám meghatározása esetén számottevő.
• Felhasználási típus:
  – „AC” típus: kizárólag szinuszos váltakozó áramú hálózatban használható megfelelően.
  – „A” típus: olyan hálózatban használható, ahol egyszerre vannak jelen váltakozóáramú és egyenáramú eszközök. Ezt a típust célszerű lakóépületek és irodaházak esetében használni.
  – „S” típus: késleltetett leoldású eszköz, amely olyan hálózatban használható, ahol az „S” típusú RCD után több nem késleltetett leoldású RCD van beépítve. Főként kiterjedt elektromos hálózattal ellátott épületek, irodaházak, műhelyek, ahol kisebb hibák esetén szelektív működés az elvárás.
  – „F” típus: alkalmazását az egyfázisú frekvenciaváltók (inverterek) teszik indokolttá
  – „B” és „B+” típus: A legkörszerűbbnek mondható típus, melyben beépített elektronika értékeli ki a tekercsen ébredő áram jelleggörbéjét. Tisztán DC hibaáram érzékelésére is képesek.

Köszönjük idejüket, olvassák következő megjelenésünket is!
Sentimento Kft.