Tisztelt Követőink, Partnereink!

Az ATEX témakör cikksorozat következő állomását olvashatják a SZTÉK (Szakmai Tudástár és Kisokos Rovat) megjelenésében.

A Sentimento Kft. ATEX-es szakcikk sorozatának a tervezett célja, hogy a megosztott információk által betekintést adjunk a robbanásbiztos, ill. robbanásvédett technika alkalmazásáról, felhasználásáról és berendezéseinek javításáról.

Alapfogalmak II.:

Gyulladási hőmérséklet

A robbanáshoz szükséges energiát általában 3 dolog szolgáltathatja:

  • nyílt láng,
  • izzó felület, vagy
  • villamos ív.

Ha az izzó felületeket vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy csak egy bizonyos hőmérsékleti érték felett képesek begyújtani a gázkeveréket. Ez a hőmérséklet függ a gázkeverék összetételétől. Nem mindegy, hogy milyen gáz, s milyen koncentrációban van jelen. Biztonsági szempontokat előtérbe helyezve mindig a legkönnyebben begyújtható koncentráció jelenlétét feltételezzük és ehhez határozzuk meg a maximálisan megengedhető felületi hőmérsékletet.

A készülékekre vonatkozó szabványok (MSz EN 60079) hőmérsékleti osztályokba sorolják a különböző gyártmányokat, a kialakuló maximális felületi hőmérsékletük szerint.

Robbanás átterjedési képesség:

Ha feltöltünk egy masszív, lecsavarozott tetejű dobozt (pl. motor kapocsdekni) robbanóképes gázkeverékkel, amit elhelyezünk egy olyan helyiségben, amit szintén ezzel a gázkeverékkel töltünk fel, majd ezt követően a dobozba zárt gázt (pl. villamos úton) berobbantjuk, azt tapasztaljuk, hogy bizonyos gázkeverékeknél a robbanás az edény belsejére korlátozódik, más gázoknál viszont onnan kiszabadul, átterjed a külső térbe.

A szakemberek megállapították, hogy minden gázkeverékre meghatározható az a fedél és doboz közötti résméret, ami alatt a robbanás nem szökik ki. Ezt a résméretet kísérletileg meghatározott legnagyobb biztonsági résvastagságnak (Maximum Experimental Safe Gap – MESG) nevezi az szabvány.

A szabvány a MESG alapján a gázokat 3 alcsoportba sorolja:

„A” alcsoport: MESG > 0.9 mm

„B” alcsoport: 0.5 mm < MESG < 0.9 mm

„C” alcsoport: MESG < 0.5 mm

Nyilvánvaló, hogy a „C”-be tartozó gázok a legveszélyesebbek, mert kis résen át is robbantanak.

Begyújtás szikrával:

Szikra esetében villamos ívet értünk. A szakemberek megállapították, hogy eltérő gázkeverékeket különböző teljesítményű villamos ívekkel lehet begyújtani. Ha a „szikra” teljesítménye e határ alá csökken, akkor nem következik be robbanás.

A vizsgáló laborok kifejlesztettek egy szabványos szikráztató készüléket és azzal vizsgálják az egyes gázkeverékek begyújtásához szükséges áramerősséget. Azt a legkisebb áramerősséget mely a gázkeveréket begyújtja legkisebb gyújtóáramnak (MIC) nevezzük

A MIC alapján a szabvány eltérő gázcsoportokba sorolja a gázokat. A „I” csoportba a földalatti bánya térséget, a „II” csoportba a felszín feletti térségek tartoznak. A „II” csoport – a gyújtási energia szerint – további három alcsoportra oszlik.

Az egyes alcsoportokhoz tartozó gyújtási energiák a következők:

Alkalmazási csoport

Reprezentáns gáz

MIC (µJ)

MESG (mm)

I (bányászati felhasz.)

metán

280

1,14

IIA

propán

180

1,14 > MESG > 0,9 mm

IIB

etilén

60

0,5 mm < MESG < 0,9 mm

IIC

hidrogén

20

MESG < 0.5 mm

Belátható, hogy a IIC alcsoportba tartoznak a legveszélyesebb gázok, hiszen azok kis energia tartalmú, akár statikus feltöltődésből eredő szikrák is képesek lehetnek berobbantani azt.

Cégünk akkreditált ATEXes javítóműhellyel rendelkezik. Ha Önnek bármilyen ATEX-el kapcsolatos kérdése lenne (robbanásvédelmi dokumentáció, zónabesorolás, gyújtóforrás-elemzés, robbanásbiztos berendezés, stb.) keresse bizalommal a Sentimento Kft-t!