Tisztelt Követőink, Partnereink!
Az ATEX témakör cikksorozat következő állomását olvashatják a SZTÉK (Szakmai Tudástár és Kisokos Rovat) megjelenésében.
A Sentimento Kft. ATEX-es szakcikk sorozatának a tervezett célja, hogy a megosztott információk által betekintést adjunk a robbanásbiztos, ill. robbanásvédett technika alkalmazásáról, felhasználásáról és berendezéseinek javításáról.
Alapfogalmak II.:
Gyulladási hőmérséklet
A robbanáshoz szükséges energiát általában 3 dolog szolgáltathatja:
- nyílt láng,
- izzó felület, vagy
- villamos ív.
Ha az izzó felületeket vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy csak egy bizonyos hőmérsékleti érték felett képesek begyújtani a gázkeveréket. Ez a hőmérséklet függ a gázkeverék összetételétől. Nem mindegy, hogy milyen gáz, s milyen koncentrációban van jelen. Biztonsági szempontokat előtérbe helyezve mindig a legkönnyebben begyújtható koncentráció jelenlétét feltételezzük és ehhez határozzuk meg a maximálisan megengedhető felületi hőmérsékletet.
A készülékekre vonatkozó szabványok (MSz EN 60079) hőmérsékleti osztályokba sorolják a különböző gyártmányokat, a kialakuló maximális felületi hőmérsékletük szerint.

Robbanás átterjedési képesség:
Ha feltöltünk egy masszív, lecsavarozott tetejű dobozt (pl. motor kapocsdekni) robbanóképes gázkeverékkel, amit elhelyezünk egy olyan helyiségben, amit szintén ezzel a gázkeverékkel töltünk fel, majd ezt követően a dobozba zárt gázt (pl. villamos úton) berobbantjuk, azt tapasztaljuk, hogy bizonyos gázkeverékeknél a robbanás az edény belsejére korlátozódik, más gázoknál viszont onnan kiszabadul, átterjed a külső térbe.
A szakemberek megállapították, hogy minden gázkeverékre meghatározható az a fedél és doboz közötti résméret, ami alatt a robbanás nem szökik ki. Ezt a résméretet kísérletileg meghatározott legnagyobb biztonsági résvastagságnak (Maximum Experimental Safe Gap – MESG) nevezi az szabvány.
A szabvány a MESG alapján a gázokat 3 alcsoportba sorolja:
„A” alcsoport: MESG > 0.9 mm
„B” alcsoport: 0.5 mm < MESG < 0.9 mm
„C” alcsoport: MESG < 0.5 mm

Nyilvánvaló, hogy a „C”-be tartozó gázok a legveszélyesebbek, mert kis résen át is robbantanak.
Begyújtás szikrával:
Szikra esetében villamos ívet értünk. A szakemberek megállapították, hogy eltérő gázkeverékeket különböző teljesítményű villamos ívekkel lehet begyújtani. Ha a „szikra” teljesítménye e határ alá csökken, akkor nem következik be robbanás.
A vizsgáló laborok kifejlesztettek egy szabványos szikráztató készüléket és azzal vizsgálják az egyes gázkeverékek begyújtásához szükséges áramerősséget. Azt a legkisebb áramerősséget mely a gázkeveréket begyújtja legkisebb gyújtóáramnak (MIC) nevezzük
A MIC alapján a szabvány eltérő gázcsoportokba sorolja a gázokat. A „I” csoportba a földalatti bánya térséget, a „II” csoportba a felszín feletti térségek tartoznak. A „II” csoport – a gyújtási energia szerint – további három alcsoportra oszlik.
Az egyes alcsoportokhoz tartozó gyújtási energiák a következők:
Alkalmazási csoport |
Reprezentáns gáz |
MIC (µJ) |
MESG (mm) |
---|---|---|---|
I (bányászati felhasz.) |
metán |
280 |
1,14 |
IIA |
propán |
180 |
1,14 > MESG > 0,9 mm |
IIB |
etilén |
60 |
0,5 mm < MESG < 0,9 mm |
IIC |
hidrogén |
20 |
MESG < 0.5 mm |
Belátható, hogy a IIC alcsoportba tartoznak a legveszélyesebb gázok, hiszen azok kis energia tartalmú, akár statikus feltöltődésből eredő szikrák is képesek lehetnek berobbantani azt.
Cégünk akkreditált ATEXes javítóműhellyel rendelkezik. Ha Önnek bármilyen ATEX-el kapcsolatos kérdése lenne (robbanásvédelmi dokumentáció, zónabesorolás, gyújtóforrás-elemzés, robbanásbiztos berendezés, stb.) keresse bizalommal a Sentimento Kft-t!